2016-tól átalakulnak az építési szabályok!

A Kormány, 2015. decemberében megkezdte az építési szabályok teljes átalakítását, amelynek - a kommentárokból úgy tűnik - az egyszerűsítés, végeredményben a bürokrácia csökkentése a feladata.

A jogszabályok folyamatos újragondolása és módosítgatása már "megszokottá" vált, hiszen havi rendszerességgel nyúlnak hozzá minden jogszabályhoz. Azt fontos megjegyezni, hogy a bürokrácia lebontása mellett, legalább ilyen fontos lenne, a jogbiztonság, tehát, hogy a szabályokat és az alkalmazásukat legyen idő megtanulni, valamint, hogy azokat minden hatóság - és azon belül is mindenki - egyformán értelmezze. Annak is fontos szempontnak kellene lenni a jogalkotásban, hogy az új szabályok ne legyenek ellentétesek a korábbiakkal, vagy az alapjogokkal. Ezt a jogalkotásról szóló törvény elő is írja, csak be kellene tartani.

A bürokrácia lebontása fontos dolog, de ha a helyébe a káosz lép, akkor az, nem tekinthető sikeres megoldásnak. Persze lehet, hogy korai az ítélkezés, de alig van ember, aki egyetértene a jelenlegi intézkedésekkel. Arról nem is beszélve, hogy a politikai propaganda oltárán feláldozzák az építtetőket azzal, hogy a változásoknak csak az előnyeit hangsúlyozzák. Ezért az építkezők, nagyon komoly bajba kerülhetnek, ha szó szerint elhiszik, amit hallanak.

Az új szabályozás szerint, 2016. január 1.-től bevezetésre került az egyszerű bejelentéshez kötött épületek kategóriája, ami a 300 m2 hasznos alapterületet nem meghaladó, új építésű lakóházra érvényes. Ez az eljárás lényegében alig különbözik az építési engedélyezési eljárástól, hiszen ugyan úgy kell egy építési bejelentési dokumentáció, ami szinte ugyan az, mint az engedélyezési, tehát kell egy építész is, aki megtervezi az épületet. A bejelentési eljárás esetén továbbra is teljesíteni kell az országos építési előírásokat és be kell tartani a szakhatósági előírásokat (pl: örökségvédelem), valamit a helyi előírások telepítési és beépítési paramétereit. A hatósági eljárás határideje sem változott, továbbra is 15 nap.
De akkor mi változott?
A helyi építési szabályok (HÉSZ) részleteit nem kell betartani, csak a főbb beépítési paramétereket. Nem kell kivárni, amíg a hatóság kiadja az építési engedélyt, és nem kell a jogerőre emelkedésre sem várni. Nem kell kifizetni az engedélyezési eljárás illetékét, ami egy átlagos családi-ház esetén 25.000,- Ft, ellenben, új elem, hogy az elkészült épületre hatósági bizonyítványt kell kérni, ami csak akkor ingyenes, ha 3 éven belül elkészül az épület. Ha nincs kész a bejelentést követő 3. év végére, akkor az, nagyon sokba kerül. További szigorítás, hogy ha a 10. év végére nem készül el, akkor nem lehet hosszabbítani, le kell bontani.

Elkészült épület hatósági bizonyítványának díja:
1. melléklet az 1997. évi LXXVIII. törvényhez

• 0-3 év: díjmentes
• 3-4 év: 200 000 forint
• 4-5 év: 400 000 forint
• 5-6 év: 600 000 forint
• 6-7 év: 800 000 forint
• 7-8 év: 1 000 000 forint
• 8-9 év: 1 200 000 forint
• 9-10 év: 1 400 000 forint

Ami az új szabályozással probléma (és valószínűleg meg is kell változtatni):
A 300 m2 meghaladó lakóépületekre több, ezért szigorúbb szabályozást kell figyelembe venni, ami a jogegyenlőség elvét sérti. Az eltérő jogalkalmazás miatt a településképi önkormányzati rendelkezések betarthatatlanok lesznek, ami a települések önrendelkezéséhez való jogát sérti. A 10. építési év utáni kötelező bontás, nem csak etikátlan, de alapjogokat is sért.

Kapcsolódó témák:

Családi ház építés, engedély nélkül?! >>

A típusterv újraéled. >>